Ady Endre költő és újságíró (1877-1919)

 

Endre Ady.jpg    Pásztor Mária, a költő édesanyja  Ady Lőrinc a költő édesapja             

Pásztor Mária                                                                                                                                    Ady Lőrinc          

 

 

Gutkeled leszármazás: Sárvármonostori főág, Farkas ág, Elek, Guthy és Guthy-Országh család őse,

Ekch ... Illés/Elias (1217) Nagy-Gúthy Boldizsár (1323), ... Ody János (1345), Ody János

 

Családja

Született:               Született Érmindszent, 1877. november 22. meghalt Budapest, 1919. január 27.

Apja:                      Ady Lőrinc kisparaszti gazdálkodó

Anyja:                    Pásztor Mária

Testvére:               Ady Lajos (1881–1940) magyar-latin szakos tanár

Házastársa:           Boncza Berta (Csinszka)

Gyermekeik nem voltak

 

Életrajza

1892-től a zilahi református kollégium diákja volt. Itt ismerte meg Kun Bélat is, aki egy ideig privát tanítványa volt.

1895. debreceni jogakadémia

1896 Pesti jogi kar

1897 Temesvár királyi táblánál írnok magán tanár

1898 Pesti jogi kar, Zilahon ügyvédbojtár, Debrecen jogi kar

1899 jogtanulmányok helyett lapírás, függetlenségi párti Debreczen című folyóirat munkatársa

1900 Nagyvárad kormánypárti Szabadság, majd Nagyváradi napló munkatársa,

1903-1912 Diósyné Brüll Adél (Léda), Párizsi utazások

1905 Budapesti Napló munkatársa

Berinkey Dénesminiszterelnök alapította Huszadik század radikális lap  és csoport tagja

1906-ban kormányváltás volt, és mivel Ady pozíciót töltött be az alkotmányellenesen kinevezett darabontkormányban, el kellett hagynia az országot.

1908-1919 Nyugatban első számától publikál, 1912-től szerkeszti


 

A Nyugat a magyar irodalom legfontosabb folyóirata, melynek Ady nemcsak szerkesztője volt, hanem szimbóluma is. Mivel a Nyugatban nem jelentek meg politikai cikkek, írt más lapokba is (például: Népszava, Világ). Keményen kritizálta a politikai helyzetet. Nem volt ínyére a vezető pártok nacionalizmusa, bírálta a szociáldemokraták antinacionalizmusát is; látta mennyire maradt el Magyarország a fejlett országok után, de rámutatott a nyugati országok fogyatékosságaira is.

 

A huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.

 

Ady és a táltosság

Néhány kivételtől eltekintve a művek címe három szóból áll. A számmisztikai hatás kapcsolatban áll Ady kiválasztottság-tudatával.

Ady Endre hat ujjal született, s e szokatlan testi jel különösen pályája hajnalán motiválhatta küldetéstudatát. A fölös számú csonttal születés a táltosságra, a sámánságra való kiválasztottság jegye volt, ahogy a néprajzosok több alkalommal följegyezték: „az lehet tátussá, aki tizenegy ujjal jött a világra.” A költő tudott e pogány néphitről, hiszen már világra jöttekor az egész falu suttogta: Adyéknak táltos-fiuk született.

--------------------------------------------------------

Gutkeled felmenői