Gutkeled család (Nemzetség)

 

 

Rozsályi kastély (1291-től)

Nemzetségi címer

Báthory címer

 

A Gutkeled (Csatári, Admonti) biblia

 

 

Századokon át vezérlő férfiakat, sőt fejedelmeket is adott hazánknak. Nagy hatalmuk, nagy tetteik érzetében tagjai már a XIII. században büszkék voltak származásukra, sőt azzal meg nem elégedve, egyes, nagyhírű, bár idegen lovag-családokkal való összeköttetés fényével is ékesítgették nemzetségük eredetét.

 

A nemzetség első fészke gyanánt a Székes-Fehérvártól észak-nyugatra eső kis Gút falut tekinthetjük.

 

Másik ősi, még a közös őstől maradt, jószága vala a Gút-Keled nemzetségnek Nyír-Adony és környéke. Itt állott a közös nemzetségi monostor (commune in generatione). A premontrei szerzet lakott benne s egyháza a boldogságos Szűz tiszteletére volt emelve.

 

 

A nemzetség első tagjaiul és névadóiul azon Gút és Keled ispánokat tekinthetjük, kiket az 1093–1111. években emlegetnek. Gút 1093-ban a pécsi ispán, Keled bácsi ispán 1111-ben a zobori apátság és az arbei püspökség területén működik.

 

Márton ispán 1140 táján a zalamegyei csatári monostort alapította Szent-Péter apostol tiszteletére.

 

 

A Gút-Keled nemzetségnek két főága volt: a Majádi és a Sárvármonostori.

A Majádi főághoz a Báthory-ág, Lothárd-ág, Egyedmonostori-ág tartozott.

A Sárvármonostorihoz az Apaj-István-bán-ág, Farkas ága, Várady-ág, Tiba ága.

 

A Majádi főág Nyir-Adony körül vagy attól délre igyekezett letelepedni s új birtokokat szerezni, ellenbe a Sárvármonostori főág Nyir-Adonytól északkeletre, Szabolcs északi részén, továbbá Zemplén, Bereg- és Szatmármegyékben terjeszkedett. (Dr. Karácsonyi János)