Báró Gutkeled István nádor és szlavón bán (-1260)

nádor és szlavón bán, Stíria kapitánya

 

IV. Béla (1235–1270) 1248. évi oklevele: "Gutkeled István szívünk szerint való férfi, aki „nem romboló, hanem építő, nem tékozló, hanem gyűjtő lesz, nem is pusztító, hanem inkább eredendő hűsége és bölcsessége révén nagyszerű megőrző”.

 

SZALAY–BARÓTI: A MAGYAR NEMZET TÖRTÉNETE (1898): Stíria kormányát IV. Béla (1254-ben) ) Guthkeled István szlavóniai herczegre bizta, Gertrudnak pedig Stájerország nyugati részében több várost engedett át. István bán, a zágrábi herczeg – ahogy a stájerek kormányzójukat nevezték – erélyes ember volt, aki a stájer urakat ugyan csak ránczba szedte. Szigora visszatetszést szült, úgy hogy a stájerek Mahrenberg Szigfrid vezérlete alatt 1258-ban föl is lázadtak a magyar uralom ellen. István herczeg ellenök indult, de vereséget szenvedett. Nagy nehezen Marburgba menekült, de a lázadók itt is megtámadták. Épen csak hogy lóra kaphatott és a Dráván átúszva Magyarországba futhatott.

Gutkeled István bán styriai denárja

 

 

 

Gutkeled leszármazás: Sárvármonostori főág, Apaj-Istán bán ág, István bán alág, Dragun fia

 

Családja

Született:               1231 előtt, meghalt 1259. katolikus

Apja:                      Dragun

Testvérei:              Miklós

Gyermekei:            Joachim (1263-1277), pohárnokmester, szlavón bán (1270-1273, 1276-1277), tárnokmester, pozsonyi és pilisi ispán (Felesége: Gertrud von Babenberg/Ausztria a Halizci Roman családból)

Miklós bán (1263-1291) Majádi család őse, országbíró (1270-1274), Erdélyi vajda (1267-1270), szlavón bán (1275, 1278-1279, 1288), Orbász főispánja, Nyitra és Somogy vármegye főispánja

István bán (-1291), mosonyi ispán (1263-1288), országbíró (1278-1280)

Pál, macsói bán (1263-1291)

Életrajza

1231-1234. Már fiatalon II. András király fiának: Endre halicsi fejedelemnek szolgál

1241. Sajómezei ütközet (muhi csata), majd királlyal együtt tengerpart

1241. Királyi főlovászmester,

                (Dráván túli) orbászi ispán

1245. főlovászmester

1245-1246 országbíró

1246-1259 Nyitra és Somogy vármegyék főispánja

1246.06.15. Németújhelyi ütközetben megsebesül

1246.06.15-1248. nádor és Somogy megyei ispán

1248-1259. szlavón (tótországi) bán,

azaz tót-horvát és dalmát bán (királya kedvéért)

1252 Körös város alapítója

1254-1258. Stájerország kapitánya is

1258. Cseh-magyar háborúban elvesztette Stájerországot

 

Jellemzése

Első magyar báró. IV. Béla tatárjárás utáni reformpolitikájának egyik legkiemelkedőbb képviselője volt. Új várakat épített (pl. Jablanac). Sárvári monostor helyreállítója. Ő verette az addigi legfinomabb magyar pénzt, az értékálló „báni dénárokat”, megelőlegezve Károly Róbert híres pénzügyi reformjait.

 

Bánok

A bánok a középkori Magyar Királyság különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselői voltak. A középkori Horvátország és a Magyar Királyság déli határterületei, az úgynevezett bánságok felett a királyt helyettesítő széles jogkörrel rendelkeztek. Szélesebbel, mint a nádor, akinek az ő területük felett nem is volt hatásköre. Hadat is gyűjthettek veszély esetén előzetes királyi engedély nélkül, amit területüknek a központtól való távolsága indokolt. Területükön az ispánok nekik tartoztak engedelmességgel, nem a királynak. Nagy Károly közigazgatási rendszerében az őrgrófok feleltethető meg nekik. A felsorolt jogok a középkori Erdélyt irányító erdélyi vajdára is ugyanúgy vonatkoztak, aki ezért fogalmilag szintén a bánok közé sorolható.

 

Bárók

A bárók vagy más néven országbárók (latinul barones regni) a középkori Magyar Királyság legfontosabb tisztségviselői, vezető politikusai, a királyi tanács tagjai voltak. Zászlósuraknak is nevezték őket, mivel a banderiális hadszervezet korában bandérium tartására voltak kötelezve. Bárói méltóságok Luxemburgi Zsigmond idejében: a nádorispán, az erdélyi vajda, az országbíró, Horvátország, Szlavónia, Dalmácia, Macsó és Szörény bánjai, a tárnokmester, az ajtonállómester, az asztalnokmester, a pohárnokmester, a lovászmester, a pozsonyi és a temesi ispán, a főkincstárnok, a székelyek ispánja, a titkos kancellár, Magyarország érsekei és püspökei.